| Title | A római kultúra legjelentősebb vonásai |
| Publication Type | Könyv |
| Kiadás éve | 1917 |
| Kiadó | Franklin Társulat |
| Nyelv | magyar |
| Authors | Geréb, J |
| Absztrakt | Geréb József 1917-ben megjelent kötete a római kultúra legjelentősebb vonásait összegzi, és Az erkölcs című fejezetben viszonylag részletesen ír a férfiak közötti "homosexualis szerelem"-ről. Következzék a beszédes idézet: "Midőn e fejezet az ókori erkölcsöt főleg abból a szempontból fejtegeti, hogy mi hatott belőle a következő századokra, mi benne az értékes, a szép, és mi benne az, ami maradandó: nem akar hamis képet adni, nem szabad takargatni, hanem szóvá kell tenni röviden azt is, ami e kultúrában a legvisszataszítóbb, ami sajnos, a délvidéken ma is megvan és talán nemcsak a kultúrának a betegsége, mert ilyen betegség is van, hanem valószínűleg a melegebb éghajlaté is. Ez az a természetellenesség, mely a homosexuális szerelemben nyilatkozik meg, melyet nálunk is, egyebütt is, büntetőtörvény üldöz, de amely annyira el volt terjedve az ókori művelt államokban, hogy róla szólni, azt költőileg megénekelni senkisem tartotta rútnak. Ép úgy nem, mint ifjabb költői nemzedékünk a perdita-szerelmet is méltó tárgynak tekinti. A tudósok régebben takargatni akarták e perverzitást, kisebbítették a jelenséget, főleg azért, mert inkább a serdülő korban és az öregeknél szedte áldozatait. Sokan csak a testi szépség szenvedelmes, de ártatlan aktusát látták benne, mely a lelki szépséget akarta fejleszteni a bájos ifjúban, és a platoni Erósz lett volna ily viszonyok ideálja. De ez csak kivétel volt; az irodalomban e természetellenes érzés szemérmetlenül megnyilatkozott, bármennyire állította Seneca, hogy ez a római vonástól elütő jelenség. Feltünő és bizonyára nem véletlen azonban, hogy e perverzitásokról a római irodalom a Kr. u. második század elején egyszerre elhallgat; a baj szinte elenyészik és helyette megjelenik Ámornak és Psychének gyönyörű mithosza. A regényirodalom, mely ekkor kifejlődik, ily homosexuális érzelemről semmit sem tud. E jelentős fordulatnak pedig az az oka, hogy a provinciák egyszerűbb erkölcsei győzelmet aratnak a főváros romlottságán. Valamint a nagy világvárosok manapság, úgy az ókorban Róma volt a világnak gennyes kelevénye." |
| Gyűjtemény | Szakirodalom |
| Archívumban elérhető | nem |