A hetvenöt kéziratlap és egyéb kiadatlan írások

Marcel Proust, 1908-ban, harminchét évesen sok kitérő után rájött, hogyan fogja megírni Az eltűnt idő nyomában hétkötetes, háromezer oldalas eposzát, mely a 20. század legnagyobb szellemi teljesítményei közé tartozik. A szerző hagyatékából néhány éve előkerült 75 kéziratlapot olvasva feltárul előttünk a nagy mű ősforrása, mintha maga Proust vezetné gondolatai kellős közepébe olvasóit. 110 évvel a regényfolyam első kötete, a Swann a megjelenése után az íróval együtt mi is átélhetjük mondatai és szereplői születésének pillanatait. Ezen a 75 kéziratlapon még szinte semmi sincs készen, de mégis minden a helyére kerül, kirajzolódnak a katedrálisokat idéző regényfolyam első körvonalai, s a szemünk láttára áll össze az összetéveszthetetlen Proust-mondat. Aki meg akarja érteni és élvezni akarja Az eltűnt idő nyomában mélyen örvénylő szövegtengerét, annak ez a könyv megbízható iránytűje lesz.